New review of academic librarianship. – London, 1995-

26. (2020) 2-4., p. 365-384.

2018 tavaszán az Egyetemi Innovációs Ösztöndíjprogramban részt vevő hallgatók megkeresték az Oregoni Egyetemi Könyvtárat, hogy közösen létrehozzák az egyetem első „ötletterét”. Ellentétben az alkotóterekkel (makerspace), a digitális bölcsészeti laborokkal vagy a médiacentrumokkal, itt a hangsúly a tervezői gondolkodáson (desing thinking) és az ötleteken van, nem pedig a gyakorlati prototípusalkotáson. Az újonnan kialakított tér a 2019-es őszi félévben nyílt meg az egyetem központi könyvtárában.

A javaslat megtételekor az egyetemi könyvtár nem rendelkezett megfelelő helyiséggel, ám az egyetem vezetése támogatta az ötletet. Az ösztöndíjprogram résztvevői 2018 nyarán hallgatói felmérést készítettek, és ennek alapján javaslatot dolgoztak ki a megvalósítás lehetőségeire, a diszciplínasemleges központi könyvtárat jelölve meg helyszínként. (Az egyetemi polgárok rendelkezésére többféle innovációs tér áll a campuson, ám ezek technológiai fókuszúak, míg az új teret „low-tech” környezetnek szánták.) 2018 augusztusában a könyvtár vezetője létrehozott egy munkacsoportot (tagjai: a könyvtári részlegek munkatársai és az ösztöndíjprogram egyik résztvevője), melynek feladata a projekt teljes körű tervezése és végrehajtása volt. A munkacsoport fókuszcsoportokat toborzott, amelyek három találkozót tartottak ülésenként 2–4 résztvevővel, hogy felmérjék a leendő teremmel kapcsolatos javaslatokat és elvárásokat. A fókuszcsoportokban nyolc fő vett részt: hat alapképzésre járó hallgató, egy mesterszakos hallgató és a Lundquist Vállalkozási Központ (az Oregoni Egyetem innovációs hálózatának központja) egyik munkatársa; őket egy moderátor, egy jegyzőkönyvvezető és az ösztöndíjprogram hallgatói segítője egészítette ki.

A munkacsoport a fókuszcsoportokból származó észrevételeket négy témakörbe sorolta, ezek: a fizikai tér, a bútorzat, a technológia és a hozzáférés. A fókuszcsoportok résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van a könyvtárban egy olyan új helyiségre, amely rugalmasan alakítható, és egyidejűleg több felhasználó számára is rendelkezésre áll. Úgy vélték, hogy a mennyezetről lelógó hangterelő lapok segíthetnének megoldani a zaj kérdését, valamint jelezték, hogy növelni kellene a fény mennyiségét. A résztvevők fontosnak tartották, hogy a bútorok mobilak és könnyűek legyenek, és a szögletes asztalokat részesítették előnyben, mivel ezeket rugalmasabban lehet az egyéni és a csoportos munkához igazítani. A fókuszcsoportok tagjai többféle írófelületre tartottak igényt, többek között a hátsó falat is így kívánták használni. A megbeszélések során felmerült az a szempont is, hogy a terem használói a prezentációkat és információkat meg tudják osztani a társaikkal, ezért projektorra lenne szükség. Kiemelték, hogy a térben legyen megfelelő hozzáférés a töltőeszközökhöz, adapterekhez és laptopokhoz. A többség egyetértett azzal, hogy a terem az épület többi részével azonos időben legyen nyitva. Bár a célcsoportot az egyetemi hallgatók jelentik, a helynek nyitva kell állnia az egyetemhez kötődő valamennyi oktató és dolgozó előtt, időpontfoglalás nélkül.

A munkacsoport új nevet javasolt az ötlettér számára: IDEA-tér (innováció, tervezés, oktatás, törekvés – Innovation, Design, Education, Aspire). A könyvtári vezetés 2019 januárjában elfogadta a tér kialakítására és a költségvetésre vonatkozó általános ajánlásokat, 2019 májusának végére pedig az építkezés nagy része befejeződött.

A terem elrendezésének egyik követelménye az volt, hogy egyszerre kell megfelelnie az új funkciónak és annak, hogy a könyvtár munkatársai a belső munkaterületekkel való összekötő helyiségként használhassák. A megoldás egy olyan, nem mennyezetig érő, vászonnal és írótáblákkal borított elválasztó fal lett, amely lehetővé tette, hogy a személyzet továbbra is tudjon dolgozni a hátsó részen lévő térben, miközben a helyiség nagy részét az új felhasználás számára biztosították. A folyosóra vezető tömörfa ajtót üvegajtóra cserélték, hogy a terembe több fény jusson. Az új bútorok között megtalálhatóak ülő- és állóasztal-változatok, illetve kanapészerű ülőalkalmatosságok és puffok, amelyek külön-külön és nagyobb csoportok számára egyaránt használhatók. Egy hordozható kézi kivetítőt a kölcsönzőpultból lehet kikérni, ezenfelül az ötletbörzét szolgáló irodaszerek (pl. post-it-ek, színes ragasztószalagok, filctollak), továbbá töltő- és egyéb kábelek is elérhetők.

Az újonnan elkészült helyiséget rendezvényeken, levelezőlistákon, szórólapokon, valamint a könyvtár honlapján keresztül reklámozták. A felújított IDEA-tér használatában a megnyitás előtti időszakhoz képest 25%-os növekedést tapasztaltak, a késő esti órák voltak a legnépszerűbbek.

A közös részvételen alapuló tervezési folyamat számos kihívásra és lehetőségre világított rá. Példának okáért szükség volt arra, hogy kialakuljon egy közös álláspont arról, hogy az ilyen típusú terek miben különböznek a tantermektől vagy a hagyományos tanulószobáktól. Annak a kérdése is tanulságos volt, hogyan hangolják össze a fókuszcsoportok által megfogalmazott vágyakat a reálisan megvalósítható célkitűzésekkel. Végezetül a könyvtárosoknak kihívást jelentett együtt dolgozni a hallgatókkal úgy, hogy azok egy év leforgása alatt kiléptek az ösztöndíjprogramból. Összességében megállapítható, hogy a diákszervezettel együttműködve a személyzet célszerűbb és vonzóbb teret hozott létre, mintha csak könyvtárosok dolgoztak volna a projekten.

(Pataki Fruzsina)