Online information review. – Bradford, 2000-

41. (2017) 3., p. 311-317.

Az altmetrics (alternative scholarly impact metrics, alternatív tudományos hatásmérés) a hagyományos bibliometriát kiegészítő megközelítés, amely arról ad képet, milyen „karriert” fut be egy adott cikk a web 2.0 különböző felületein (Facebook, Twitter, Wikipédia, Reddit, Mendeley, blogok, közösségi linkmegosztók stb.). Ugyan a tudományos diskurzus túlnyomórészt még mindig a szakmai folyóiratok (online) hasábjain zajlik, a 2010-es évekre felmerült az igény, hogy a hivatkozásindexeken és az impakt faktorokon túl tekintve a kutatások szélesebb körű és valós idejű hatását is megismerjük. Az altmetrics amellett, hogy más területekről nyeri az adatait, mint a hagyományos tudománymetria, jóval gyorsabban tudja követni egy cikk online utóéletét, hiszen jellemzően gyorsan születő, nem lektorált tartalmakat vagy éppen lájkokat vesz számba. Tipológiai felosztása a használat funkcióját követi, eszerint a felhasználó különböző módokon és mélységben reagálhat az adott cikkre (megtekintés, elmentés linkmegosztó oldalakon, megvitatás egy fórumon, ajánlás/megosztás, idézés).

Az adatok összegyűjtésére és kiértékelésére az altmetrics.org-ról letölthető különböző alkalmazások (pl. ImpactStory, ReaderMeter, Crowdometer), illetve a kereskedelmi profilú, nagyobb kiadókkal partnerséget ápoló altmetric.com szolgálnak. Ez utóbbival foglalkozik részletesebben a szerző is, bemutatva az oldal működését és az elérhető funkciókat. Az altmetric.com célja a tudományos információ terjedésének és kifejtett hatásának megragadása, fő jellegzetessége pedig a közösségi hivatkozottsághoz rendelt pontszám egy fánk alakú diagramban megjelenítve, amelynek színes cikkelyei egy-egy online platformot jelképeznek. Az oldalon lehetőség van a hivatkozások korcsoport és földrajzi hely szerinti lebontására, illetve a különféle típusú említések közötti böngészésre is. Fontos szempont a különböző cikkek azonos módon kiszámított hivatkozottságának, népszerűségének összehasonlíthatósága is.

A szerző a cikk második felében az altmetrics mellett, illetve ellen sorakoztat fel érveket. A legfontosabb pozitívum a sebesség, a web 2.0-s információterjedés gyorsaságához való alkalmazkodás. Emellett olyan nem publikált tartalmak is bevonhatók a vizsgálati körbe, mint a preprintek és a róluk folyó viták, vagy akár a prezentációk. Negatívumként róható fel, hogy az altmetrics nem tudja pótolni a hagyományos tudománymetriát, csak kiegészíteni képes azt. Azzal, hogy a szélesebb közönségtől kapott figyelmet és a népszerűséget állítja a középpontba, eltorzíthatja a tudományos eredmények értékelését. Hitelességét aláássa az is, hogy bárki megkérheti az ismerőseit, hogy lájkolja és ossza meg a cikkét a Facebookon, ami magasabb pontszámot eredményez. Eddig mindenesetre nem sikerült összefüggést kimutatni a hagyományos hivatkozásindexek és az altmetrics-számok között, hiszen bizonyos témák populárisabbak, ennél fogva eleve nagyobb közfigyelem övezheti őket. Az altmetrics korlátai közé sorolható az is, hogy csak az angol nyelvű webtérből gyűjt adatokat, illetve, hogy ezek 95%-át csupán 5 forrásból veszi, jelesül a Facebookról, a Twitterről, a Mendeley-ről, a CiteULike-ról és blogokról. Végül, de nem utolsósorban az altmetrics nem definiált és összemérhető hivatkozásokat vesz számba – nincs arról közmegegyezés, mekkora egy tweet vagy egy blogposzt egymáshoz képesti súlya, jelentése vagy jelentősége. Ezeket ráadásul bármikor módosíthatják vagy törölhetik, így az altmetricsnek dinamikus adatokkal kell dolgoznia, ami a tudományos megbízhatóságát csökkenti.

Az altmetrics nemcsak alternatív hivatkozásmérési módszer, de az utóbbi években maga is kutatási területté vált, hiszen még számos kérdést kell jobban megértenünk az elméleti hátterével, illetve használatának módjával és terjedésével kapcsolatban. A fent említett kritikák pedig az altmetrics jövőbeli fejlesztésének szabhatnak irányt.

(Szabó Piroska)