New library world. – West Yorkshire [etc.]

117. (2016) 9/10., p. 557 - 567.

A mobilkommunikációs eszközök térnyerésével kérdésessé vált a nyomtatott könyvek szerepe a könyvtári ellátásában a jövőben. A szórakoztató olvasmányok társadalomra gyakorolt hatásának tükrében árnyalható a kérdés. A kormányzati szervek, kormányközi ügynökségek és felsőoktatási intézmények olvasási készségeket vizsgáló kutatásai eredményeinek átfogó összehasonlítására még nem került sor. A vizsgálatok adatai az alábbi szervezetek felméréseiből származnak: OECD, International Student Assessment of Literacy, UK's National Literacy Trust, Statistics Canada, National Assessment of Adult Literacy (USA), National Endowment for the Arts (USA).

Az olvasás a műveltség megszerzésének eszköze, és tartós idegrendszeri változást eredményez, ezért hosszú időbe telik, mire valaki gyakorlott olvasó lesz. A 70 OECD-országban végzett kutatásból kiderült, a 15 éves korosztály 37%-a egyáltalán nem olvas kedvtelésből, de az is bebizonyosodott, hogy azok a tanulók, akik szeretnek olvasni, eredményesebbek a műveltségi teszteken, és jobban teljesítettek a felmérés során, mint azok, akik csak felszólításra olvastak.

A kormányok világszerte érdekeltek a polgárok olvasási készségének fejlesztésében, mert a jólét és fellendülés a társadalom tagjainak képességeitől függ. Az olvasottság nélkülözhetetlen, mert alapvető a szakmai előmenetelben. Különböző kanadai és amerikai kutatások szerint a műveltség foka – és nem az iskolázottságé – hat a legjobban a gazdasági növekedésre. Az írásbeli műveltség az álláspiacon is előny: munkavállalóként jobb lehetősége vannak képességei kibontakoztatására, könnyebben tud munkahelyet változtatni és alkalmazkodni az igények változásaihoz, szívesebben alkalmazzák képzettséget igénylő munkakörökben, középvezetőként és jól fizető állásokban, mint az alacsonyabb műveltségűeket.

Amerikai kutatások mutatják, hogy aki fejlett szövegértési készségekkel bír, aktívabb és elkötelezettebb állampolgár is. A választási kampányok során is fontos ismerni és érteni a jogokat, a szavazócédulán írottakat, és összehasonlítani az egyes jelöltek programjait. Egy 33 országban végzett kutatás szerint azoknak, akiknek alacsony a szövegértési kompetenciája, nagyobb arányban vélik úgy, hogy kevesebb befolyásuk van a politikai folyamatokra, mint azoknak, akiknek az értékei magasabbak. Azok, akik azt hiszik, nincs helyük a társadalomban, negatív érzelmi, szociális és etikai spirálba kerülnek. A társadalom is biztonságosabb, ha tagjai szerves részének érzik magukat. Az olvasás eszköz lehet a társadalmi igazságosság eléréséhez és pozitív változások elindításához is. A szépirodalom olvasása növeli az empátiát, ami toleránsabb társadalmat eredményez. Ha egy másik ember helyébe képzeljük magunk, megérthetünk más kultúrájú és etnikumú embereket. A jobb írás-olvasási készségek csökkentik az akadályokat az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. A bevándorlók esetében segíti a nyelvi akadályok leküzdését, emellett előremozdítják a kulturális beilleszkedést is. A célnyelvi olvasmányok mérsékelni tudják a kultúrsokkot, megkönnyítik az integrációt. A különböző olvasókörök és egyéb olvasást népszerűsítő mozgalmak remek eszközei az önfejlesztésnek és az önkifejezés segítésének. Rabok körében végzett kutatások alapján megállapították, könnyebben illeszkednek be a társadalomba, és kisebb arányban hajlanak a visszaesésre azok, akiknek jobbak az írási-olvasási készségeik. Az USA-ban az egyik Shakespeare-olvasmányokon alapuló programmal elérték, hogy a történetek szereplőinek szándékait vizsgálva az elítéltek felismerhették és előre vetíthették saját motivációikat és azok következményeit. Mások életének tanulmányozása önvizsgálatra késztette és új gondolkodásmód elsajátításához segítette őket. Ha hasonló programokkal megtörhető az erőszakspirál, a társadalom biztonságosabb hely lesz mindenki számára.

Az életkorral csökkennek a szövegfeldolgozási készségek. Hogy e képességünk tartósan megmaradjon, folyamatosan fejleszteni kell; ehhez az élethosszig tartó tanulási és olvasási programokkal a könyvtárak ideális lehetőséget biztosítanak. Bebizonyosodott, hogy a hivatalos, felnőtteknek szóló olvasási programoknál hatékonyabbak a szórakoztató olvasmányokon alapulók. Globális világunkban más kultúrákról és etnikumokról olvasni erősítheti elfogadásukat és megértésüket. Megfigyelhető, hogy a jobb szöveges kompetenciákkal rendelkező népesség közvetlenül hat a szegénység felszámolására, az életszínvonal növekedésére, az ipari termelékenységre, a munkanélküliség csökkentésére és az aktívabb társadalmi szerepvállalásra.

(Csikász-Nagy Ágnes)