Public library quarterly. – New York (N.Y.), 1979-

35. (2016) 1., p. 49-71.

Oklahoma állam 18, részben városközponti, a városok követlen vonzáskörzetébe tartozó és falusi közkönyvtárának 38 munkatársával (ebből 18 vezetővel) készítettek félig strukturált interjúkat, amelyekhez kiegészítésképpen brosúrákat, magazinokat is összegyűjtöttek, továbbá megnézték a könyvtárak stratégiai terveit és tájékoztatási szabályzatait. Az OPAC-okban rákerestek a mellrákkal, a cukorbetegséggel és a szívbetegségekkel kapcsolatos nyomtatott anyagok frissességére.

A könyvtárosokat az egészségre vonatkozó információ szolgáltatásával kapcsolatos nézeteikről, a közkönyvtáraknak az egészségügyi műveltség terjesztésében játszott szerepéről és kötelezettségeiről, valamint arról kérdezték, hogy az utóbbival kapcsolatos érzékenység miként alakítható ki munkatársaiknál. Vizsgálták a könyvtárak egészségügyi témájú programjait is. Egyes könyvtárakban voltak az egészséges életmódhoz kötődő programok, például Zumba vagy Pilates edzések vagy az egészségtudatos konyhát népszerűsítő foglalkozások.

A könyvtárosok több, a munkájukra is kiható közegészségügyi problémát neveztek meg. Oklahoma lakosai körében alacsony az egészséggel, egészségvédelemmel kapcsolatos készségek szintje, és az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségükre. Jelen van a dohányzás, a tudatmódosító szerek használata, a cukorbetegség és az elhízás. Sokan nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz és a minőségi élelmiszerekhez.

A könyvtárosok véleményüket többnyire nem általában a közkönyvtárak társadalmi szerepéről, hanem saját könyvtárukról mondták el. Az volt a véleményük, hogy az egészségre vonatkozó információ olyan, mint bármilyen más információ, ezért a közkönyvtár jó kiindulópont ilyen információk megszerzéséhez, de nem feltétlenül az a hely, ahol az egészségre vonatkozó információ teljességét meg lehetne találni. Néhányan úgy látták, hogy a könyvtár az utolsó „állomás” azelőtt, hogy az emberek orvoshoz fordulnának. Nem szokatlan, hogy az orvosok irányítják betegeiket a könyvtárba, ezért a könyvtárosnak meg kell értenie, hogy egyes felhasználói meg vannak rémülve, ezért kiemelten fontos, hogy empátiával forduljanak irányukba. A könyvtárosok fontosnak tartják, hogy minőségi információkat tudjanak ajánlani felhasználóiknak, ami viszont kihívást jelent számukra még akkor is, ha legalább ötévenként igyekszenek frissíteni az egészségre vonatkozó állományukat. Ugyanakkor aláhúzták, hogy nem feltétlenül tudják, milyen információkat találnak felhasználóik, és mennyire értik azokat, ha nem kerülnek velük közvetlen interakcióba.

Az egyik legnagyobb kihívást a referensz interjú lebonyolítása jelenti, hiszen a könyvtárosoknak kényes ügyekben egyszerre kell hatékonynak és óvatosnak lenniük, miközben nem léphetnek át bizonyos határokat.

A megkérdezett könyvtárosok egy része nem volt biztos abban, hogy jól érti és ismeri az egészségügyi műveltség fogalmát, míg mások (főként a vezetők és a városokban dolgozó könyvtárosok) alaposabb ismeretekkel rendelkeztek ezen a téren. Sokan hangsúlyozták az egészséges táplálkozás fontosságát. Mások a könyvtári források meglétét értették egészségügyi műveltség alatt. Állandó probléma volt, hogy a helyi közösségek nem ismerték a könyvtárak állományát, viszont a könyvtárosok nem tudták, miként lehetne tudatosítani azt, hogy könyvtáruk egészségre vonatkozó információt is kínál. Az is kérdéses volt, milyen módon lehetne az embereket becsábítani az ezzel kapcsolatos programjaikra. A könyvtárosok mindenesetre kiemelték a marketing fontosságát, viszont hiányolták az egészségre vonatkozó információ és az egészségügyi műveltség terjesztésére vonatkozó stratégiát.

(Koltay Tibor)