Online information review. – Bradford, 2000-

39. (2015) 5., p. 733-752.

A dolgozat célja, hogy bemutassa a nemzeti kulturális örökség tartalmaihoz való hozzáférés növelése érdekében és a nyílt hozzáférés mozgalom (Open Access Movement, OAM) keretében folytatott digitalizálási tevékenységet. Leírja, hogy a digitális kulturális örökség tartalmainak egyre nyitottabb engedélyezése lehetőséget ad a művészetek és a humán tudományok kutatói számára a kulturális örökség anyagaihoz való hozzáférésre és azok elemzésére.

A tanulmány elsősorban a jelenlegi digitalizálási engedélyezés (licensing) légkörének a szakirodalmát és mértékét tekinti át. Leírja a most folyó kutatási projektekből, a nyílt hozzáférésről és a digitalizálásról a közelmúltban megjelent irodalomból vett példákat, hogy rávilágítson azokra a lehetőségekre és korlátokra, melyekkel a képtárak, könyvtárak, levéltárak és múzeumok (GLAM) már a digitális örökség tartalmainak létrehozása és használata előtt szembesülnek. Az a digitális információs környezet, melyben a digitalizált tartalmak létrejönnek és szolgáltatják őket, nagyon megváltozott. Lehetővé teszi a digitális adatok újrafelhasználását és megosztását, ösztönzi a kutatást az egész szektorban, noha vannak még engedélyezési problémák. Továbbra is fennáll annak a lehetősége, miként lehet:

- tanulmányozni a nyílt hozzáférésű kulturális örökség használatát és a használóit;

- terjeszteni és előmozdítani a nyílt kulturális adatok befogadását;

- meggyőzni az intézményeket, hogy nyílt, hozzáférhető formában tegyék közzé adataikat;

- olyan aggregátorokat és keresési lehetőségeket kifejleszteni, hogy az információs forrásokat úgy kapcsolják össze, hogy azok kereshetők legyenek;

- a nagy teljesítményű számítástechnikai eszközparkot a legjobban felhasználni annak az óriási adatmennyiségnek az elemzésére és feldolgozására, ami a szerző szerint most az egész ágazatban rendelkezésre áll.

Remélhető, hogy az az áldás, hogy ezek az anyagok nyíltan elérhetők, már világossá teszi – és másokat is ösztönöz a GLAM szektorban –, hogy érdemes megfontolniuk gyűjteményeik nyílt hozzáférésűvé és új célokra használhatóvá tételét.

A magas minőségű, nyílt hozzáférésű források mennyiségi növekedése a kulturális örökség területén gazdagabb kutatási környezetet eredményez, melyben nőni fog a történelem, a kultúra és a társadalom megértése.

A tanulmány az első alkalommal foglalja össze a digitalizálás és a kulturális örökség területének jelenlegi helyzetét a nyílt hozzáférési mozgalommal összefüggésben, és rávilágít a művészetek, a humán, társadalom- és történettudományok kutatói és oktatói előtt álló lehetőségekre. Egyben állásfoglalás is, amely arra ösztönöz, hogy napirenden tartsuk a kulturális örökség területén a nyílt hozzáférést, és be is mutatja azokat a lehetőségeket, melyek a kultúra és a társadalom tanulmányozására léteznek, ha az adatok nyílt hozzáférésűek.

(Autoref. alapján)